8. A terapeutád önállóságra bíztat

8. A terapeutád önállóságra bíztat

A terápiát azért választod magadnak, mert valamilyen probléma megoldásához vársz segítséget. Ez azonban nem azt jelenti, hogy innentől kezdve mindig melletted kell legyen a terapeutád, hogy a megfelelő döntéseket tudd meghozni. Nemde?

Önállóságunk, szabadságunk egy a gyermekkorunkon átívelő, a szüleinkkel és a világgal vívott folyamatos harcban kivívott kincsünk. A jó terápia ezek megerősítésében támogat.

Ugyanakkor a terápia sikerét nagyban támogatja a páciens egyfajta függőségi állapota, hiszen minél jobban kötődik a terapeutához, felnéz rá, annál inkább hallgat is rá. Ez különösen komoly pszichikai betegségeknél elengedhetetlen. Ilyenkor afféle szülő – gyermek kapcsolat alakulhat ki, egyértelműen a gyógyulás elősegítésére. A terápia kicsengése felé azonban akkor is fontos céllá válik a páciens önállóságra, önellátásra, az életéért való felelősség vállalására való nevelése. Ilyenkor az ülések közötti időbeli távolság egyre nő, míg végül a terápia maga is szükségtelenné válik.

Hacsak nem például skizofréniában vagy mély depresszióban szenvedsz, valószínűleg nincs indokoltsága ilyen szintű felelősség átvállalásra a terapeuta részéről.

9. Problémád rendszerszemléletű megközelítése

Vélemény, hozzászólás?