A félelemről…

A félelemről…

Szeretnék figyelmetekbe ajánlani egy rövid videót a FÉLELEMről.

Az ügyes kis videó több szempontból is megmutatja, hogy mi is a félelem és hogy bizony jó, ha megbarátkozunk vele, mert rengeteget tanulhatunk belőle magunkról; a személyes fejlődésünk útjelző táblái.

A félelem témakörben most mindenki által ismert (még ha tudatalatt is) verziókról írok:

  1. Amikor nem ismered a helyzetet, ezért félsz.
  2. Amikor ismered a helyzetet, tudod, hogy nincs benne veszély, mégis félsz.
  3. Amikor nem ismered teljesen a helyzetet, mégsincs benned semmi félelem / óvatosság.

1. Mindig azt mondom, hogy a félelem maga a tudatlanság. Ebben az első esetben tiszta ismeretek helyett előítéleteink vannak a helyzetet illetően, ami azonban kevés ahhoz, hogy a szituációt mesteri szinten tudjuk kezelni – ez okozza a félelmet. Ez a tanító félelem.

Megoldás:
Teljes lényeddel (minden szinten!) odafigyelsz arra, hogy az adott helyzetben hogy érzed magad, mire gondolsz, mit cselekszel, akkor már nem is félsz, hanem kezeled a helyzetet.
Ezt a félelemet (is) úgy lehet leküzdeni, ha tanulsz. Szívvel-lélekkel, ahogy a régiek mondják. Csodás a magyar nyelv! Megtanulod, felkészülsz az adott helyzetre. Például vizsgára, interjúra, előadásra,…
Egy tipp: Tedd fel magadnak a kérdést, hogy a regrosszabb esetben mi minden történhet? – S barátkozz meg vele. Így már nem is olyan rémísztő, ugye?

2. Aztán előfordul, hogy értetlenül állsz magaddal szemben, amikor egy ismert, biztonságos helyzetben mégis beindul benned a félelem, rettegés, fóbia, undor, stb. Ennek tudatalatti / lélek szintű gyökerei lehetnek, amiket most már rengeteg ismert technikával oldani lehet. Az a buktató ezekben az esetekben és azért nehéz önerőből legyőzni, mert nehéz rálátni a félelem gyökerére, ezért kell hozzá gyakran a külső segítség. Ez ilyenkor a beteg félelem.

Megoldás:
Ha ilyent tapasztalsz magadon, merülj bele a helyzetbe, figyelj magadba és engedd magad “kalandozni” a múltadban. Melyik a legkorábbi emléked, amiben ezt a fajta félelmet érezted egy hasonlód szituációban? Tudd közben, hogy bármit is hoz felszínre az emlékezeted, az már a múlt! Itt és most tudod másként is kezelni a helyzetet, felnőtt emberként a kezedben az irányítás az életed, gondolataid és sorsod felett. Ha nagyon fájó az emlék, térj vissza a jelenbe, erőltesd gondolatod például a környezetedre, vagy a mai nap még elintézendő feladataidra, tervezd meg, mit mikor hogyan fogsz elvégezni. Majd vedd fel a listára, hogy ezzel a témával egy szakember támogatásával, az általa biztosított biztonságos közegben foglalkozol tovább!

3. A félelemnek van egy pozitív oldala is. Ha ismeretlen területen járunk – akár lelki, akár fizikai vagy szellemi síkon -, akkor jól jön az óvatosság. Erre mondják az öregek, hogy jobb félni, mint megijedni. Ezért ez az egészséges félelem. Aminek hiánya inkább naivság, tudatlanság vagy konkrét betegség, mint a mániákus zavar. Ez az a terület, amin vagy még nagyon sok tapasztalás várat magára, vagy sűrgősen orvoshoz kell fordulni.

Mindhárom esetben ismét a fejlődés és a tanulás a cél – mint az élet értelme.

Hogy lehet leghatásosabban tanulni? 
Szembenézéssel, megismeréssel, tapasztalással, megértéssel, elengedéssel, … Hozzáteszem még, hogy fokozatosan, az új ismereteket egymásra építve érdemes tanulni, mindig csak apránként feszegetve komfortzónánkat (a félelmeink határát).
A családállítás is egy módja ezeknek a “tanulásoknak”. Ilyenkor lélek szinten tanul az ember. A lélek erőtér rendezés során pedig megtalálhatod hozzá a saját módszereidet, belső stabilitásodat.

Az első lépés mégis legyen a kérdés: A FÉLELMED MELYIK VERZIÓHOZ TARTOZIK?
Először erre kell válaszolj, csak utána kezdj el bogozni, tanulni.

Sok sikert a fejlődés félelmekkel szegélyezett, tanulságos útján! 🙂

Vélemény, hozzászólás?