Mindannyian vágyunk az elismerésre, a szeretetre és ezért tudatosan és tudattalanul is mindent tőlünk telhetőt megteszünk. Ez a gyerekkorunkra hatványozottan igaz – még akkor is, ha az igyekezetünkkel inkább csak figyelmet mint elismerést és szeretetet vagyunk képesek elérni (az osztály bohóca, a hisztis gyermek, stb.) A baj csak ott van, hogy ami a gyerekkorunkban bevált stratégia volt, az felnőtt korban már igencsak megbotránkoztató és az életünk menetét, céljaink elérését, kapcsolatainkat és önmagunkkal való megelégedettségünket, am Block a boldogságunkat hátráltatja.

A belső gyermekkel való munka során megtanítom kliensemet a felnőtt perspektívából fel- és elismerni a belül zokogó, dühöngő gyermeki részét, őt szeretettel megvígasztalni és a boldog játékos gyermeki részét felszínre hozni, az élet legkülönbözőbb szituációjában a megfelelő tudati részét (felnőtt, gyermek) “bekapcsolni” és annak szemszögéből a helyzetnek megfelelően megnyilvánulni.

Minél autentikusabban vagy képes megnyilvánulni, annál boldogabb és kiegyensúlyozottabb kapcsolatokat vagy képes kialakítani. S miél inkább visszatalálsz önmagadhoz, annál jobban érzed magad önmagad és mások társaságában, illetve másoknak is jobb lesz a te társaságodban.

Stefanie Stahl